Spinacia oleracea L.
Rend: Chenopodiales/Libatopvirágúak
Család: Chenopodiaceae/Libatopfélék
Nemzetség: Spinacia
A Mediterráneumban és Belső-Ázsiában a Spinacia nemzetség három faja honos, közülük legjelentősebb a ma már világszerte termesztett S. oleracea L. A spenót ’perzsa fű’ néven évszázadok óta kedvelt zöldségnövény Ázsiában. Perzsia, Nepál vagy Dél-Turkesztán területéről terjedt el Kínában, Indiában és az arab országokban. Spanyolországban mór közvetítéssel jelent meg a XII.- vagy XIV. században, ezt követően ismerték meg Európa más országaiban is. A spenót egyéves, kétlaki növény. Gyökérzete a talaj felső rétegében helyezkedik el. Tőlevélrózsájában kerekded vagy tojás alakú levelek, virágzati szárán pedig kihegyesedő, karéjos levelek láthatók. A spenót porzós virágú egyedei elvirágzás után elpusztulnak, a nővirágú egyedek beérlelik makkocska termésüket. A porzós virágok kettős bog, azaz gomoly virágzatot alkotnak, a termősek csomókban állnak a szárlevelek hónaljában. A S. oleracea var. oleracea változat termése tüskés felszínű, a S. oleracea var. inermis változaté sima. A spenótot sikeresen termeszthetjük hazánk minden pontján. Viszonylag szárazságtűrő, de az öntözést nagyobb terméshozammal hálálja meg. Tápanyagigényes, hajlamos a nitrát felhalmozására, ezért - főként a kisgyermekeknek, csecsemőknek - műtrágya használata nélkül, szabadföldön termesztett spenótot érdemes kínálni. A spenót a biokertekben több hasznot is hajt, zöldtrágya növényként beforgatva szaponintartalmú gyökérzetével, lombjával gazdagítja a talajt, és friss, a termesztés módja miatt alacsonyabb nitrát tartalmú levelei egészséges táplálékot kínálnak. A Nemzeti Fajtajegyzékben 5 spenót fajta: Dolphin, Lion, Popey, San Marco és Triptiek szerepel, melyek vetőmagja az EU-ban is forgalomba hozható, de kilenc további fajta, közöttük a kertészkedők körében közismert Matador található a Magyarország területén kapható vetőmagkínálatban. A nagy genetikai értéket képviselő régi növényfajtákat fenntartó tápiószelei Agrobotanikai Intézet génbankjában őrzi a sötétzöld levélszínű, gyors növekedésű, vízigényes Békési tájfajtát. A sokak által ismert, kristályvirágfélék családjába tartozó, talajon elfekvő, kúszó szárú új-zélandi spenót, a Tetragonia tetragonoides húsos levelei a parajéhoz hasonlóan készíthetők el.
A spenót értékes levélzöldség, melyet sokoldalúan hasznosíthatunk étrendünkben. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kutatásai szerint a nyers spenót csaknem kétszer annyi antioxidáns hatású zeaxantint tartalmaz, mint a párolt, így érdemes a spenótot nyers salátaként is fogyasztani. A spenót általában roboráló hatású, magnéziumhiány esetén tartós fogyasztása emeli a vér kétértékű magnézium szintjét. A spenót magas káliumtartalma miatt hemodializált vesebetegeknek nem javasolt, ugyanakkor fogyasztását C-vitamin, folsav – és vastartalma miatt várandós kismamáknak ajánlják.
A kozmetikai iparban a paraj levele bőrkondicionáló anyag. A magas ásványi anyag, - vitamin és flavonoid- tartalmú spenót regeneráló, antioxidáns hatását minden bármely bőrtípuson alkalmazva kifejti
Fehérje: 2,3 g/100g
Zsír: 0,3 g/100g
Szénhidrát: 1,8 g/100g
Élelmi rost: 4,27
Ásványi anyagok mg/100g
- Foszfor: 160
- Kalcium: 133
- Kálium: 526
- Magnézium: 53
- Nátrium: 24
- Cink: 0,3
- Vas: 2,9
Vitaminok mg/100g
- Niacin: 1,0
- Pantoténsav: 0,11
- B6: 0,25
- Karotin: 4,2
- C: 30
- E: 2,5
Vitaminok μg/100g
- B1: 80
- B2: 200
- Biotin: 7,0
- Folsav: 66
Oxálsav: 450-800 mg/100g
Fitinsav: 1,8 g/100g
Ubikinon (Q10 koenzim): 0,36-1,02 mg/100g
Flavonoidok mg/100g)
- Kvercetin: 272,2
- Luteolin: 66,4
Klorofill
Szaponin