Spinacia oleracea L.
Rend: Chenopodiales/Libatopvirágúak
Család: Chenopodiaceae/Libatopfélék
Nemzetség: Spinacia
A Mediterráneumban és Belső-Ázsiában a Spinacia nemzetség három faja honos, közülük legjelentősebb a ma már világszerte termesztett S. oleracea L. A spenót ’perzsa fű’ néven évszázadok óta kedvelt zöldségnövény Ázsiában. Perzsia, Nepál vagy Dél-Turkesztán területéről terjedt el Kínában, Indiában és az arab országokban. Spanyolországban mór közvetítéssel jelent meg a XII.- vagy XIV. században, ezt követően ismerték meg Európa más országaiban is. A spenót egyéves, kétlaki növény. Gyökérzete a talaj felső rétegében helyezkedik el. Tőlevélrózsájában kerekded vagy tojás alakú levelek, virágzati szárán pedig kihegyesedő, karéjos levelek láthatók. A spenót porzós virágú egyedei elvirágzás után elpusztulnak, a nővirágú egyedek beérlelik makkocska termésüket. A porzós virágok kettős bog, azaz gomoly virágzatot alkotnak, a termősek csomókban állnak a szárlevelek hónaljában. A S. oleracea var. oleracea változat termése tüskés felszínű, a S. oleracea var. inermis változaté sima. A spenótot sikeresen termeszthetjük hazánk minden pontján. Viszonylag szárazságtűrő, de az öntözést nagyobb terméshozammal hálálja meg. Tápanyagigényes, hajlamos a nitrát felhalmozására, ezért - főként a kisgyermekeknek, csecsemőknek - műtrágya használata nélkül, szabadföldön termesztett spenótot érdemes kínálni. A spenót a biokertekben több hasznot is hajt, zöldtrágya növényként beforgatva szaponintartalmú gyökérzetével, lombjával gazdagítja a talajt, és friss, a termesztés módja miatt alacsonyabb nitrát tartalmú levelei egészséges táplálékot kínálnak. A Nemzeti Fajtajegyzékben 5 spenót fajta: Dolphin, Lion, Popey, San Marco és Triptiek szerepel, melyek vetőmagja az EU-ban is forgalomba hozható, de kilenc további fajta, közöttük a kertészkedők körében közismert Matador található a Magyarország területén kapható vetőmagkínálatban. A nagy genetikai értéket képviselő régi növényfajtákat fenntartó tápiószelei Agrobotanikai Intézet génbankjában őrzi a sötétzöld levélszínű, gyors növekedésű, vízigényes Békési tájfajtát. A sokak által ismert, kristályvirágfélék családjába tartozó, talajon elfekvő, kúszó szárú új-zélandi spenót, a Tetragonia tetragonoides húsos levelei a parajéhoz hasonlóan készíthetők el.
A spenót értékes levélzöldség, melyet sokoldalúan hasznosíthatunk étrendünkben. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kutatásai szerint a nyers spenót csaknem kétszer annyi antioxidáns hatású zeaxantint tartalmaz, mint a párolt, így érdemes a spenótot nyers salátaként is fogyasztani. A spenót általában roboráló hatású, magnéziumhiány esetén tartós fogyasztása emeli a vér kétértékű magnézium szintjét. A spenót magas káliumtartalma miatt hemodializált vesebetegeknek nem javasolt, ugyanakkor fogyasztását C-vitamin, folsav – és vastartalma miatt várandós kismamáknak ajánlják.
A kozmetikai iparban a paraj levele bőrkondicionáló anyag. A magas ásványi anyag, - vitamin és flavonoid- tartalmú spenót regeneráló, antioxidáns hatását minden bármely bőrtípuson alkalmazva kifejti
Fehérje: 2,3 g/100g
Zsír: 0,3 g/100g
Szénhidrát: 1,8 g/100g
Élelmi rost: 4,27
Ásványi anyagok mg/100g
- Foszfor: 160
- Kalcium: 133
- Kálium: 526
- Magnézium: 53
- Nátrium: 24
- Cink: 0,3
- Vas: 2,9
Vitaminok mg/100g
- Niacin: 1,0
- Pantoténsav: 0,11
- B6: 0,25
- Karotin: 4,2
- C: 30
- E: 2,5
Vitaminok μg/100g
- B1: 80
- B2: 200
- Biotin: 7,0
- Folsav: 66
Oxálsav: 450-800 mg/100g
Fitinsav: 1,8 g/100g
Ubikinon (Q10 koenzim): 0,36-1,02 mg/100g
Flavonoidok mg/100g)
- Kvercetin: 272,2
- Luteolin: 66,4
Klorofill
Szaponin
Daucus carota L. ssp. sativus
Rend: Araliales/Aráliavirágúak
Család: Apiaceae/Ernyősök
A sárgarépa Európában őshonos, egyesek szerint több ezer éve, más vélemények alapján a 10. század óta termesztett, perzsa közvetítéssel elterjedt, kétéves zöldségnövény. Gyökere raktározó karógyökér, mely a szik alatti szár és a főgyökér megvastagodásával jön létre. A répatest részei a halványabb, kevesebb színanyagot, cukrot tartalmazó belső farész, ezt körülveszi és a háncsrésztől elválasztja a növekedéshez szükséges kambium. A háncsrész raktározó szöveteiben sok színanyag és tápanyag halmozódik fel. A répatest külső, védelmet szolgáló része a másodlagos bőrszövet. A vékony gyökérágak a répatest alsó harmadában helyezkednek el. A sárgarépa első évben tőleveleket fejleszt, melyek összetettek, erősen szeldeltek, aromás illatúak. A második évben jelennek meg a fajtától függően 100-150 cm magas, szőrözött, bordás, elágazó száron a szárlevelek. Virágzata összetett ernyő, melyet fehér, ritkán lilás színű öttagú virágok alkotnak. Termése ikerkaszat, magvai lapított tojás alakúak, szürkésbarnák, keményítő helyett olajat tartalmaznak. A magokon tüskés bordák húzódnak, melyeket vetés előtt dörzsöléssel eltávolítanak. A répatest alakja lehet gömbölyű, rövid és széles vállú, hosszú és széles vállú, hengeres, hosszú és megnyúlt. A sárgarépa fogyasztása leginkább béta-karotin tartalma miatt előnyös. Érdekesség, hogy a karotin tartalmat a fajta, a csapadékellátottság, a talajtípus és az érettségi állapot is befolyásolja. A sárgarépa téli tárolása alatt sem csökken számottevően a karotin mennyisége, ezért a friss zöldségfélékben szegény hónapok értékes tápláléka.
A sárgarépa nyersen és feldolgozva is fontos tápanyagforrás. Magas ásványi elem – főleg kálium - tartalmánál fogva alkalmas hasmenéses állapotban diétás élelemnek, tartalmazza a többféle katalitikus folyamatban résztvevő cinket is. A burgonya, sütőtök és cékla mellett az első (lehetőleg vegyszermentes gazdálkodásból beszerzett), zöldségféle, mellyel a csecsemők hozzátáplálását az alkalmas gyümölcsfélék után megkezdhetik.
A sárgarépa gyökeréből nyert anyag és friss préselt leve, illetve magja a kozmetikai iparban lágyító szer, összehúzó anyag, magolaja erősítő szer, elfedő anyag. A kozmetikai készítményekben a sárgarépában található karotin antioxidáns, szabadgyök-gátló hatása érvényesül a zsír-és vízhiányos, laza, érzékeny bőr ápolásánál.
Fehérje: 1,2 g/100g
Zsír: 0,2 g/100g
Szénhidrát: 8,1 g/100g
Élelmi rost: 3,27 g/100g
Ásványi anyagok g/100g
- Foszfor: 43
- Kalcium: 28
- Kálium: 360
- Magnézium: 35
- Nátrium: 70
- Cink: 0,32
- Vas: 0,7
Vitaminok g/100g
- Niacin: 1,5
- Pantoténsav: 0,3
- B6: 0,2
- Karotin: 12
- C: 3
- E: 0,7
Vitaminok: μg/100g
- B1: 50
- B2: 50
- Biotin: 3,6
- Folsav: 6,4
Ubikinon (Q10 koenzim): 0,22-1,02 mg/100g
Fiatal gyökerekben: lutein, violaxantin, anteraxantin, likopin